Szechányi Elemér (1899-1921)

Bányamérnök-hallgató volt, alhadnagy a nyugat-magyarországi felkelőharcok ifjú tisztje, aki 22 évesen életét áldozta Sopronért a végekért.

Szechányi Elemér 1899. november 13-án született a Turóc megyei Ruttkán. Apját néhai Szechányi Józsefet, a Kassa-Oderbergi Vasút központi tisztviselőjét már nyolc éves korában elvesztette. Édesanyja özvegy Szechányi Józsefné állami óvónőként dolgozott a Trencsén megyei Alsó Turcsekon. Az elemi iskoláit részben Budapesten végezte.

Mint középiskolás diák Besztercebányán, Selmecbányán és Rimaszombaton tanult. Elsős gimnazista korától a besztercebányai káptalan által kezelt ösztöndíjban részesült. 1917-ben érettségizett Rimaszombaton. Eredetileg az orvosi pályára készült és még ez év szeptemberében be is iratkozott a budapesti egyetem orvosi fakultására. Tanulmányait nem kezdhette meg, mert szeptember végén besorozták katonának.

1917. október 1-én bevonult a kassai 34. császári és királyi gyalogezredbe.

A kiképzésére Losoncon és Szatmárnámetiben került sor. Tizenegy hónapig katonai és frontszolgálatot teljesített. 1918 júniusától, az összeomlásig az olasz fronton küzdött.

1918. késő őszén „a csehek ellen harcolt, ezért anyjával együtt kiutasították.”  Édesanyjával együtt mint menekültek Pesterzsébeten éltek. 

Az 1918/19-es tanév 1. félévétől beiratkozott a selmeci főiskola bányamérnök szakára. 

1920 tavaszától, mint a főiskolai hegyi zászlóalj tagja, a Sopron vármegyei karhatalmi zászlóaljban Szarvkőn és Kemencén alhadnagyi rangban teljesített szolgálatot. 

1921. szeptember 28-án kezdetét vette a Nyugat-magyarországi felkelés. Főiskolások, veterán frontkatonák, tiszti különítményesek és középiskolás diákok vállvetve indultak harcba az ősi határok megvédéséért. A felkelés kezdetén bajtársaival együtt a Főiskolás felkelő tiszti század tagja lett. Szeptember elején az osztrák csendőrség már Sopron elfoglalására készült. A maroknyi, de elszánt magyar irreguláris erők azonban elébük vágtak. 1921. szeptember 8-án három irányból egyszerre támadtak az Ágfalván csoportosuló osztrák csendőrségre. Szechányi és Machatsek Gyula az Obendor Károly vezette rohamcsapatba került. 

Mint civil ruhás felkelő aznap hajnalban hősi halált halt az ütközetben. Az osztrák gépfegyvergolyó leszakította a karját és elvérzett.  

1921. szeptember 10-én helyezték örök nyugalomra az új Szent Mihály temetőben.

Szerző: Ifj. Sarkady Sándor

Megjelent: Ifj. Sarkady Sándor: A selmecbányai főiskola hősi halott hallgatói (1914-1921). Sopron, 2014.
Arcképe: az Ifjúsági Kör által 1941-ben kiadott képeslapon vö. Bástyánk 1941. november