Erzsébet-emlék Selmecen


Ferenc József felesége, a bájáról és magyarok iránti rokonszenvéről híres Erzsébet királyné közkedvelt történelmi személyiség, saját korában is nagy népszerűségnek örvendett. Már életében számos közterület és közintézmény felvette a nevét (Erzsébetváros, Pesterzsébet, Erzsébet-kilátó stb.) 1898-ban következett tragikus halála után a királynéról országszerte megemlékeztek, több helyen emléket is állítottak neki. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter egy országos felhívást intézett, hogy a természetkedvelő királyné iránti tiszteletből fákat ültessenek, ligeteket alakítsanak ki.

Forrás: Hungaricana/Arcanum Adatbázis Kft.

A selmeci főiskolán Vadas Jenő javaslatát valósították meg, egészen különleges emlékművet állítva a merénylet következtében elhunyt királyi hitvesnek. A kisiblyei tanulmányerdőben a meredek hegyoldalon a királyné nevének kezdőbetűjére utalva egy nagyméretű E betűt vágtak, amelyet fenyőkkel ültettek be. Az E betű hossza 115 m, legfelső és alsó szára 55 m, középső szára pedig 25 m, bordaszélessége mindenütt 15 méter volt. A csemetéket 1899 tavaszán ültették a főiskolai hallgatók.

Az E betűbe és a köré védőállományként ültetett fenyők színe elütött az őket körülvevő fák lombjától, hatalmas mérete és a különböző lombokszínek miatt erősített kontraszt lehetővé tette, hogy az emléket Selmecbánya minden magasabb pontjáról látni lehetett.

Az Erdészeti Lapokban Tomasovszky Imre tanársegéd részletesen beszámolt a munkálatokról és illusztrációként szerepel az Erzsébet-emlék fotója is. Megtudhatjuk továbbá, hogy Kisiblyén Erzsébet királynéról ligetet és forrást is elneveztek. Az E betű jól látható Csontváry Kosztka Tivadar: Selmecbánya látképe című 1902-ben készült festményén is.

Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi a selmeci Joerges nyomda 1905-ös képeslapját, amelyen a már felnövő fák miatt az E betű megvékonyodva, körvonalait elveszítve látszik. Ugyanezen nyomda tíz évvel későbbi, fent látható képeslapján ismét erős körvonalak jellemzik az emléket, de mindenkinek saját döntésére bízzuk, hogy szorgos erdészek vagy egy ügyes fotótechnikus kezeinek tulajdonítja a bekövetkezett változásokat.

Szerző: Homor Péter

Források:

  1. Bartha Dénes – Oroszi Sándor: Ha Selmec hív… In: Erdészettörténeti közlemények 80. (2009.) p. 117 URL: http://epa.oszk.hu/02400/02451/00093/pdf/
  2. Erzsébet-ligetek. In: Budapesti Negyed. 14. évf. 2. (52.) sz. p. 46-56   URL: http://epa.oszk.hu/00000/00003/00037/erzsebetligetek.html 
  3. Tomasovszky Imre: Erzsébet Királyné emlékfái a selmecbányai m. kir. erdőakadémia tanerdejében. In: Erdészeti Lapok. 38. évfolyam 6. szám (1899. június) p. 591-596. URL: http://erdeszetilapok.oszk.hu/00759/pdf/00759_591-596.pdf