Bejegyzések SOPRONI
EGYETEM

A XX. századi Sopron legjelentősebb városvezetője, a Civitas Fidelissima első polgármestere, „Sopron megmentője”. 

1919 februárjában a főiskola tanári kara által kiküldött bizottság és Réz Géza rektor Selmecbánya és Budapest között ingázott a főiskola magyar területen történő elhelyezésének ügyében. 

 Sopron & Selmec 100 rendezvénysorozat keretében, 2018. december 5-én nyílt kiállítás a Központi Könyvtár és Levéltárban Selmectől Sopronig címmel. A Központi Könyvtár és Levéltár nyitvatartási idejében látogatható kiállításon könyvek, korabeli hírlapcikkek mellett eredeti dokumentumok válogatott másolatai tekinthetők meg az egyetemi Levéltár által őrzött iratanyagból.

Az október végi budapesti forradalmat követő események rendkívüli helyzetbe hozták Selmecbányát. A Károlyi-kormány politikája és az előre nyomuló cseh csapatok kétségtelenné tették, hogy a városnak fel kell készülnie a közelgő megszállásra, a főiskola esetleges menekülésére. Mind a város, mind a főiskola vezetése kinyilvánította, hogy Magyarországhoz kívánnak tartozni. Új bejegyzésünkben 1918 novemberének eseményeit foglaljuk össze.

Miután a beiratkozott hallgatók túljutottak a balekhét meglepetésein és megpróbáltatásain, a Firmák segítségével bepillantást nyertek a selmeci diákhagyományokba, megkezdődik számukra a tanrendi oktatás és ezzel párhuzamosan 6-8 héten keresztül folytatódik a balekoktatás is. Mert van még mit tanulnia a leendő baleknak!

1918 novemberében, a csehszlovák állam kikiáltása után megindult a Felvidék elfoglalása, a cseh-szlovák csapatok által. Ez a folyamat adja a hátterét és egyben közvetlen okát a főiskola gyors menekülésének. Az alábbiakban ajánlott interaktív térkép szemléletesen jeleníti meg a csapatok fokozatos, majd egyre gyorsuló térnyerését.

A viszontagságokkal teli 1918-as év végén, a világháborús összeomlás, az antant támogatta cseh-szlovák területfoglalások és a háború okozta gazdasági nehézségeken túl az egész világot végigpusztító spanyolnátha járvány is sújtotta a selmecieket, halálos veszélyt jelentve a város lakóira, a főiskolai hallgatókra és a tanárokra.

Diáknak lenni a középkorban társadalmi rangot jelentett, s ez volt az indítéka a diákélet kezdetén lezajló sok és változatos szertartásnak. Ennek egyik eleme a leendő balekok (pogányok) fogadása, az akadémiai-főiskolai-egyetemi létbe való bevezetése. A pogányok és Firmák első találkozására, ismerkedésére az ún. balekhéten kerül sor.