A száz évvel ezelőtti Selmecbánya


A Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola otthona a diáknótákban oly sokszor megénekelt, Mikszáth Kálmán, Kosáryné Réz Lola műveiben és Csontváry Kosztka Tivadar híres festményén is megörökített Selmecbánya volt.

Selmecbánya 1906-ban. A kép forrása: Fortepan

A huszadik század elejére bányavárosból iskolavárossá lett település hivatalos neve Selmec- és Bélabánya törvényhatósági jogú város volt. A közigazgatási egység két régi bányavárosból, Selmecbányából és Bélabányából állt. Selmecbánya a középkor nagy részében Magyarország legnagyobb és leggazdagabb bányavárosa volt, Bélabánya pedig a 14. század folyamán jött létre Selmec határában, és a következő évszázadban vált önálló várossá, majd a 16. században szabad királyi várossá.

A 19. századra a bányászat hanyatlásával a két város népessége és gazdasága jelentősen visszaesett, ekkor egyesítették őket először. 1852-től rövid ideig ismét különváltak, hogy az 1876. évi közigazgatási reform során újra egyesüljenek, immár a két városnevet együttesen tartalmazó elnevezéssel, Selmec- és Bélabánya néven. A városhoz tartozó két bányatelep, Hodrusbánya és Szélakna nevét is érdemes megemlíteni.

Selmec- és Bélabánya lakossága 1910-ben 15185 fő volt, közülük 8341-en szlovák, 6340-en magyar anyanyelvűek voltak. Az első világháború alatt és azt követően a lakosságszám kis mértékben csökkent: 1921-ben, az első csehszlovák népszámláláskor a város lélekszáma 13 264 fő, ebből 11 956 szlovák, 299 német, 660 pedig magyar nemzetiségű volt. Összehasonlításként: Sopron lakossága 1910-ben 33932 fő volt, ez a szám 1920-ra jelentősen nem változott.

Szerző: Homor Péter

Források:

  1. Bartha Dénes - Oroszi Sándor: Ha Selmec hív… Erdészettörténeti közlemények 80. (2009). URL: http://epa.oszk.hu/02400/02451/00093/pdf/
  2. Richter Ede - Király Ernő: Selmeczbánya. In: Borovszky Samu (szerk.): Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város (Magyarország vármegyéi és városai ; 11.) Budapest, 1906. URL: http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0011/8.html
  3. Sajó Sándor: A bányavidék / Hontmegye In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben. Magyarország. 6. kötet Felső-Magyarország. 2. rész. Budapest, 1900. URL: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/osztrak-magyar/ch17s08.html
  4. Selmec- és Bélabánya a Pallas Lexikonában, URL: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/091/pc009147.html#1