A M. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola Selmecbányáról Sopronba költözésének kronológiája


Megjegyzés: Az országos jelentőségű események csak olyan mértékben szerepelnek (dőlt betűvel), amennyiben a kronológia megértését segítik. 


1918. július 9. – Főiskolai tanácsülés: Réz Géza megválasztása rektorrá, a következő két tanévre. A korábbi rektor, Kövesi Antal prorektorként segíti tovább az intézményt. Réz Géza rektori kinevezését IV. Károly király 1918.07.30-án hagyja jóvá.  

1918. szeptember 22. – OMBKE közgyűlés: a főiskola fejlesztésének kérdése, ahol az intézmény Selmecbányán való meghagyása mellett foglalnak állást, a tanárok ellenkező álláspontjával szemben.  

1918. október 4. – Főiskolai tanácsülésen a főiskola székhelykérdésével és műegyetemmé való továbbfejlesztésével foglalkoznak, valamint a hadbavonult hallgatók tanulmányainak folytatásával. Felmerül a főiskola 2 év múlva esedékes, 150 éves évfordulójának megünneplésének kérdése is.  

1918. október 6. – Utolsó tanév kezdete Selmecbányán. A hegybányai és selmecbányai bányamunkások a cseh területi aspirációk ellen tiltakozó gyűjtést rendeztek.  

1918. október 14. - Beneš bejelenti Párizsban az Ideiglenes Csehszlovák Kormány megalakítását. 

1918 októbere – A főiskolai tanács karhatalom kirendelését kéri a főiskola értékeinek megmentésére a Földmívelésügyi Minisztériumtól. A minisztérium a kérést nem teljesíti.  

1918. október vége, november eleje – Spanyolnátha-járvány Selmecbányán.  

1918.október 16. – IV. Károly manifesztuma az Osztrák-Magyar Monarchia föderatív állammá alakulásáról. 

1918.október 17. – Gr. Tisza István volt miniszterelnök bejelentette a képviselőházban, hogy a háborút elvesztettük.  

1918. október 26. – A rektorátus felszólítja az ifjúság vezetőségét, hogy tegye meg az előkészületeket polgárőrség alakítására. A hallgatóság higgadtan reagál a forradalom előkészületeiről szóló hírekre.  

1918. október 28. – A Csehszlovák Nemzeti Bizottság kikiáltja Prágában a Csehszlovák Köztársaságot.  

1918. október 30. – A Szlovák Nemzeti Tanács deklarációja Túrócszentmártonban: a szlovák nemzet a „cseh-szlovák nemzet” része, önrendelkezési joggal bír.  

1918. október 31. – Távirati úton eljut a budapesti őszirózsás forradalom, a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának híre a főiskola rektorához, melyet rendkívüli tanácsülésen be is jelent. A tanári kar fenntartani kívánja az oktatás zavartalanságát. Polgárőrség felállításának kezdeményezésének bejelentése a város vezetőségével együttműködésben. Este az Ifjúsági Kör ülése, Réz Géza részvételével. Ugyanezen a napon lemondott a IV. Károly király által kormányalakítással megbízott gr. Hadik János. József főherceg gr. Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnökké. Lemondott gr. Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere. Meggyilkolták Tisza Istvánt.  

1918. november 1. – Rendkívüli tanácsülésen beszámoló a selmecbányai honvéd csapat parancsnokának aznap reggeli látogatásáról, aki átvette a katonai állomásparancsnokságot a cs. és kir. katonai állomásparancsnoktól. Hajlandó a rendet a polgárőrséggel együtt biztosítani, kéri a főiskolai ifjúság támogatását. Délelőtt az ifjúsági kör rendkívüli közgyűlést tart a rektor elnökletével. A városi magyar nemzeti tanács megalakulása, Réz Géza elnökletével.  

1918. november 2. – A Főiskola hallgatósága hűséget esküszik a Nemzeti Tanácsnak, és polgárőrséget szervez. Az ifjúság katonai parancsnokává Szikorszky Zoltán tartalékos tüzérfőhadnagy, főiskolai hallgatót választják meg.  

1918. november 2. – Az első csehszlovák csapatok átlépik Hodonínnál a magyarhatárt. Ugyanezen a napon, Linder Béla hadügyminiszter „pacifista” beszédet mond az Országház előtt, a kormányra felesküdő tisztikarnak.  

1918. november 3. – A Főiskola vezetősége karhatalmi segítséget kér az intézmény biztonsága érdekében.  

1918. november 3. – Az olaszokkal kötött padovai fegyverszünettel a Monarchia számára véget ér az I. világháború.  

1918. november 6. – Šrobár vezetésével megalakul az ideiglenes "szakolcai kormány". A Ripka-féle csapat és a Szlovák Légió összeolvad, e haderőre később Holicsi csoport néven hivatkoznak.  

1918. november 7. – Baumerth Károly erdőmérnök-hallgató rendfenntartó nemzetőrt meglincselték Nagysápon. Sérüléseibe belehalt.  

1918. november 8. – Nagyszombat és Trencsén térségében cseh katonaság lépte át Magyarország határát. Néhány nap alatt megszállták Trencsént, Vágújhelyet, Zsolnát, Ruttkát és Túrócszentmártont 

1918. november 10. – A cseh csapatok határátlépésének hírére a hallgatók egy 10 tagú katonatanácsot alakítottak.  

1918. november 11. – A Rektori Hivatal felhívást intéz a tanszékekhez, a főiskolai értékes tárgyak biztonsága érdekében.  

1918. november 13. – A Zsolnai csoport elfoglalja Turócszentmártont, a szlovák nemzeti mozgalom központját. A további keleti előrenyomulást egy megrongált vasúti híd és a kralováni alagutat őrző magyar tüzérség egyelőre megakadályozza. A Trencséni csoport Illavát és Puhót elfoglalva tovább nyomul észak felé, hogy a Vág völgyében egyesülhessen a zsolnaiakkal. Közben magyar ellentámadás indult. A mintegy 400 fős Heltay-különítmény visszafoglalta Nagyszombatot, a csehszlovák erőket visszavonulásra kényszeríti. A király lemond. A Belgrádi tárgyalásokon az antant demarkációs vonalat jelöl ki délen és keleten, de a többi területen meghagyja a magyar közigazgatást. Ez rövid ideig némi reményt jelentett az északi területek megtartására, ezért a Károlyi-kormány katonai ellenlépésbe kezd a feladott pozíciók visszaszerzésére.  

1918. november 14. – A csehszlovák kormány megalakulása. A főiskolán előadási szünetet hirdetnek ki.  

1918. november 15. – A főiskolai tanszemélyzet s többi alkalmazott polgárőrségbe való belépésének bejelentése.  

1918. november 16. – Budapesten kikiáltják a Magyar Népköztársaságot.  

1918. november 18. – A főiskolai tanácsülésen megemlékeznek Baumerth Károly önkéntes nemzetőr, erdőmérnök hallgató hősi haláláról. Hurtay György és Zsámbor Pál főiskolai hallgatók a korponai zavargásoknál teljesített szolgálatukért a Nemzeti Tanács elismerésében részesültek. Több hallgató a zavargások miatt családi okból rendkívüli szabadságot kér. A Pénzügyminisztérium jóváhagyja az előadások szüneteltetésére tett intézkedéseket és felhatalmazást ad a legértékesebb tárgyak és iratok megmentéséhez szükséges eljárásra.  

1918.november 20. – A cseh csapatok újabb előrenyomulásának hírére a hallgatói katonatanács november 20-a körül elrendelte a főiskolai felszerelések becsomagolását, előkészítését egy esetleges költözésre, menekülésre. A diákság módszeresen, leltárazva csomagolni kezdi a Főiskola ingóságait, berendezéseit, műszereit, gyűjteményeit. A ládákat folyamatosan, vonatokkal szállították Budapestre.  

1918. november 22. – Selmec- és Bélabánya Nemzeti Tanácsa határozatban kimondja, hogy „Selmec- és Bélabánya város polgárai továbbra is a Magyar Állam területéhez akarnak tartozni, s minden ezzel ellenkező mozgalom ellen a leghatározottabban tiltakoznak.”  

1918. november 24. – A Földmívelésügyi Minisztérium bizalmas ügyirata a rektornak: a kormányra való hivatkozással felszólítják az összes közalkalmazottat, hogy maradjanak hivatali helyükön, működjenek együtt a cseh-szlovák-román nemzeti tanácsokkal. Az államvagyont igyekezzenek megmenteni.  

1918. november 26. – Főiskolai tanácsülésen ismét elhatározzák az előadások rendkívüli szüneteltetését december 1-jéig, spanyolnátha-járvány miatt. 

1918. december 1. – Pethes László közélelmezési miniszteri megbízott felterjesztést ad be Jászi Oszkár nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli miniszterhez, Selmecbánya „megtartása” értekében. Az indokok közül az egyik a főiskola jelentősége.  

1918. december 2. – Hurtay György erdőmérnök-hallgató belehalt a korponai zavargásokban szerzett sérülésébe.  

1918. december 3. – Vix alezredes, az antanthatalmak budapesti katonai missziójának vezetője jegyzékben követeli a magyar kormánytól a Felvidék kiürítését és átadását Csehszlovákiának.  

1918. december 6. – Rendkívüli főiskolai tanácsülés: Réz Géza rektor bejelenti, hogy a Pénzügyminisztérium a főiskola tulajdonát képező értéktárgyak haladéktalan elszállítását rendelte el. Az elszállítást már a korábbi rendelet értelmében elkezdték. A Budapesten járt bizottság beszámol a főiskola tanácsának a főiskola áthelyezésének elhatározásáról. A rektor bejelenti Felső-Magyarország csehek általi megszállásának lehetőségét. Az előadások beszüntetése, a főiskolai tanszemélyzet helyben maradása, a főiskolai ifjúság ne fejtsen ki ellenállást. Bizottság kiküldése annak érdekében, hogy ha Selmecbányáról távozniuk kell, akkor valamely más városban folytathassák az oktatást, és biztosíthassák a katona hallgatók számára 1919. február 1-től indítandó kurzust. Bizottsági tagok megválasztása: Kövesi Antal, Jankó Sándor, Barlai Béla és Vitális István. A bizottság feladata a főiskola értéktárgyai biztos helyre érkezésének ellenőrzése, valamint tárgyalások folytatása a József Műegyetem tanácsával a főiskolai szakok ideiglenes elhelyezése érdekében. 

1918. december 6. – Hodža és Bartha Albert hadügyminiszter tárgyalása eredményeként a megállapodás az észak-magyarországi etnikai határhoz igazodó ideiglenes demarkációs vonalról, Magyarország és Szlovákia között.  

1918. december 6. – Selmec- és Bélabánya város nemzeti tanácsa tiltakozó táviratot küld Jászi Oszkár miniszternek a „Tót Impériumhoz” való csatolás ellen.  

1918. december 10. – Selmec- és Bélabánya város nemzeti tanácsának újabb felterjesztése a minisztérium felé. „a várost a wilsoni elvek alapján magyar városnak kell tekinteni, és Selmecbánya »az is akar maradni«”. Kérték Pethes László miniszteri megbízott kinevezését Selmecbánya kormánybiztos főispánjává.  

1918. december 10. - Zsolnán megalakul a Szlovákia ügyeiért felelős minisztérium, teljhatalmú miniszterének Vavro Šrobárt nevezik ki. Ez által a következő 2 hónapban Zsolna lesz a szlovák terület fővárosa, míg az irányítás át nem költözik Pozsonyba februárban.  

1918. december 13. (más forrás szerint 14. v. 15. ) – A hallgatók a másnapi elvonulásra készültek az utolsó vasúti szállítmány elindítása után, amikor hírt kaptak arról, hogy a cseh katonaság megszállta Garamberzence vasútállomását, hogy ezzel elvágja a főiskolások menekülési útját. A december 14-ére tervezett, vasúton való távozás helyett így éjjel 2 óra után indult a diákság gyalog és szekerekkel a hegyeken át, a kb. 25 km-re fekvő Hontnémetibe. Ott kiürítettek néhány vasúti teherkocsit, melyeket elfoglalva Vácon át, késő este érkeztek Budapestre. A hallgatók által elindított utolsó vasúti szerelvényt már nem engedték át a határon. A főiskola később hivatalos úton tett lépéseket a vagonok visszaszerzésére.  

1918. december 15. – A cseh–szlovák erők vasúton egészen Poprádig jutnak, elfoglalva a közbeeső városokat is (Rózsahegy, Liptószentmiklós stb.). Hirtelen megjelenésük a poprádi magyar helyőrséget teljes meglepetésként érte, s egészen Margitfalváig vonulnak vissza, ahol kiépítik a védelmet. Közben a lengyelek is előretörnek a Szepesség északi részén.  

1918. december 16. – Egyes újságokban rémhírek jelennek meg Selmecbánya és a főiskola cseh katonák általi megszállásáról, garázdálkodásáról.  

1918. december 19. – Főiskolai tanácsülés: a cseh megszállás közelgő veszélye miatt a tanári kar fokozott készenléte, a felsőbb hatóságok támogatását kérik. A főiskola Selmecbányán maradt értéktárgyainak csomagolása és elszállítása továbbra is folytatódott. A főiskola értéktárgyai elszállításának lebonyolítása érdekében Stasney Albert és Schlesinger Imre tanársegédek Budapesten maradtak. A szállításban részt vevő hallgatók és tanársegédek részére napidíj kiutalását kérik. Kiemelik Fehér Dániel érdemeit a szállítás lebonyolítása körül. A főiskolai hallgatóság táviratban Garamberzencén való szabad átvonulását kéri. Réz Géza rektort Szende Pál pénzügyminiszter Budapestre szólítja.  

1918. december 21. – A Pichon-féle demarkációs vonal meghúzása Magyarország és Szlovákia között. A terület katonai megszállása január 20-ára fejeződött be.  

1918. december 24. – Vix alezredes ismerteti Budapesten a magyar kormánnyal a Pichon francia külügyminiszter által összeállított jegyzéket, ami a demarkációs vonalat is meghatározta Magyarország és Szlovákia között.  

1918. december 29. – Rendkívüli főiskolai tanácsülés: a prorektor tájékoztatja a főiskolai tanácsot a Selmecbánya város tanácsától érkezett véghatározatról, melyben a főiskolai felszerelések elszállításának azonnali beszüntetését rendelik el.  

1918. december 30. – Rendkívüli főiskolai tanácsülés: bizottság kiküldése Miskolcra és Budapestre, a főiskola ideiglenes elhelyezése ügyében. Pethes László kormánybiztos megérkezése Selmecbányára, a magyar kormány képviseletében.  

1919. január 2.– Csehszlovák csapatok vonulnak be Selmecbányára.  

1919. január 7. – Újabb csehszlovák csapatok Selmecbányán. A katonaság elfoglalja a várost.  

1919. január 8. – A csehszlovák kormány képviselői (a Selmecen bányamérnökként végzett Bohuslav Križko, a szlovákiai állami bánya- és kohóüzemekre a Minisztérium mellett létesített teljhatalmú Kormánybiztosság vezetője; dr. ing. Karel Šiman, erdőügyi főtanácsos és a prágai Földművelésügyi Minisztériumban az erdészeti iskolák főfelügyelője; ing. Štefan Janšák, a Közmunkaügyi Minisztérium előadója) Selmecbányára érkeznek, hogy átvegyék a főiskolát. 

1919. január 8. – Rendkívüli főiskolai tanácsülés: Réz Géza rektor bejelentése a csehszlovák kormánybiztossal történt tárgyalásról, mely szerint Felső-Magyarország, és így Selmecbánya 1918. augusztus 14-e óta a csehszlovák államhoz tartozik, így az értéktárgyak elszállítása jogtalan volt. A főiskola sorsával a prágai összkormány foglalkozik.  

1919. január 9. – Csehszlovák katonai bizottság látogatása a főiskolán, annak átvétele ügyében. A tárgyaláson Pethes László főispán, Réz Géza rektor, Fodor László, Bencze Gergely és Széki János tanárok vettek részt.  

1919.január 10. – Rendkívüli főiskolai tanácsülés: a tanács elfogadja, hogy tiszteletben tartják a csehszlovák állam törvényeit, nem izgatnak ellene, de a magyar államhoz tartozónak tekintik magukat.  

1919. január 11. – Károlyi Mihály miniszterelnök megválasztása köztársasági elnökké. 

1919. január 13. – Rendkívüli főiskolai tanácsülés: a Budapestre kiküldött bizottság nem járt sikerrel a főiskola elhelyezésének kérdésében. Laehne Hugó földművelési államtitkár foglalkozik a kérdéssel. Állásfoglalás kérése a Pénzügyminisztériumtól a magyar előadások tanév végéig Selmecbányán való folytatásával kapcsolatban.  

1919. január 15. – Az Erdészeti Lapok cikke tudat arról, hogy a menekülő főiskola még mindig nem talált befogadásra sem a fővárosban, sem vidéken. Szóba került Gödöllő, de a soproni származású Laehne Hugó államtitkár akkor már szervezte a soproni megoldást.  

1919. január 19. – A Berinkey-kormány hivatalos érvénybe lépése, Károlyi Mihály lemondása után. 

1919. január 19-20. – Állítólag Selmecbányán magyarbarát fegyveres felkelést terveztek ezekre a napokra a főiskolások részvételével, mely végül a katonaság érkezése miatt elmaradt.  

1919. január 20. – Befejeződött a demarkációs vonal cseh haderők általi elfoglalása. Az országrész ezzel kikerült Budapest fennhatósága alól. A belső területek megszállása és az irányítás átvétele ez után még hetekig eltartott.  

1919. január 22. – Megérkezik a Pénzügyminisztérium átirata a selmecbányai főiskolára: amennyiben a szállítás még lehetséges úgy csak az értékes, nem pótolható felszerelési tárgyak szállítását engedélyezi. Az átirat február 10-én érkezett meg a főiskolára.  

1919. január 24. – Bohuslav Križko csehszlovák kormánybiztos és Kövesi Antal prorektor, majd Réz Géza rektor tárgyalása Selmecbányán: a csehszlovák állam feltételekhez kötötten engedélyezi a bánya- és kohómérnöki osztály előadásainak megkezdését magyar nyelven, garanciák nélkül. A feltételeket a rektor a tanári kar magyar államhoz tartozása okán visszautasította.  

1919. január 26. – Selmeci diákok tüntetése a várban. A hallgatókat később Károlyi Mihály elnök és Berinkey Dénes miniszterelnök fogadta, és ígéretet tett arra, hogy a főiskolát ideiglenesen a gödöllői hajdani vadászkastélyban helyezik el.  

1919. január 28. – „Erdészeti Akadémia Sopronban” címmel cikk a Soproni Naplóban.  

1919. január 29. – Sopronba hozzák-e a selmeczbányai főiskolát? Cikk megjelenése a Sopronvármegye c. újságban  

1919. február 2. – Rendkívüli főiskolai tanácsülés: a főiskola elhelyezése még bizonytalan. Kismarton és Sopron előtérbe kerülése. Újabb tárgyaló bizottság kiküldése Budapestre (Réz Géza rektor, Jankó Sándor, Krippel Móric, Vitális István, Mihalovits János, Láng Károly).  

1919. február 4. – Thurner Mihály soproni polgármester feliratai a Pénzügyminisztériumhoz, a Földmívelésügyi Minisztériumhoz és a Honvédelmi Minisztériumhoz, melyekkel a selmecbányai főiskola Sopronba helyezésének elérését alapozza meg. A Soproni Napló e napon megjelent írása szerint Thurner 1918 decembere óta sürgeti a főiskola Sopronba helyezését. Ugyanezen a napon, Selmecbányán egy csehszlovák altiszt letartóztatta Balogh Béla erdőmérnök-hallgatót, nemzetiszín szalag viselése miatt. A hallgatót a rektor és a katonai parancsnok hosszas egyeztetése nyomán végül internálás helyett „csak” a város elhagyására kötelezik. Párkánynánán (ma Sturovo) a csehek határzárlatot léptettek életbe, a Budapestre tartó rektort sem engedték át. A csehszlovák katonai parancsnokság rendeletet ad ki arról, hogy a magyar kormány rendeleteit nem szabad tiszteletben tartani.  

1919. február 6. – Rendkívüli főiskolai tanácsülés: beszámoló a hallgatóság és a megszálló csapatok összeütközéséről (Jakóts Sámuel erdőmérnök hallgatót elfogták, csehek elleni izgatásért). A vizsgára jelentkező hallgatók nem kaptak igazolványt, ezért nem tudnak visszatérni. Beszámoló Lehoczky Aurél csehszlovák kormánybiztossal folytatott, számviteli tárgyalásról. Ugyanezen a napon megérkezik a soproni polgármesteri hivatalba a földmívelésügyi miniszter távirata, melyben közli, hogy hadügyminiszter kiküldöttjeivel megvizsgáltatja a soproni Károly-laktanyát, alkalmas-e a főiskola céljaira. Felszólítja a polgármestert, hogy a bejáráson képviselje a főiskola ás a város érdekeit.  

1919. február 7. – A cseh katonai parancsnokság lefoglalja a főiskola egyes helyiségeit, a magyar főispán által használt helyiségeket is.  

1919. február 8. – Selmecbányán a bányák és kohók tisztviselői engedelmességi fogadalmat tesznek a csehszlovák kormánynak. A Sopronvármegye c. helyi újságban hír jelenik meg „Sopronba kerül a selmecbányai főiskola” címmel. 

1919. február 11. – Főiskolai tanácsülés: a Földmívelésügyi Minisztérium szóban továbbított utasítása alapján a tanári kar megkezdi az elköltözés előkészítését. 

1919. február 12. – Berinkey Dénes miniszterelnök az ifjúság küldötteinek azt mondja, hogy a főiskola gödöllői elhelyezése lehetséges, ha az ott lévő szanatóriumot sikerül máshová helyezni.  

1919. február 12. – A főiskola jelentést terjeszt fel a Pénzügyminisztériumnak, a cseh invázióról.  

1919. február 15. – Turner Mihály dr. kormánybiztos emlékirata Sopronról a Sopronvármegye c. újságban.  

1919. február 17. – Vitális István naplója alapján: Arató Gyula földművelésügyi miniszteri tanácsos szerint a minisztertanács döntött Sopron mellett, a főiskola székhelykérdésében 

1919. február 19. – Főiskolai tanácsülés: ismételt összeütközések a hallgatók és a megszálló katonaság között. A cseh katonai parancsnok a főiskolát bezáratta és elrendelte, hogy minden, Selmecbányán tartózkodó, nem helyi illetőségű személy 24 órán belül távozzon a városból, különben Brünnbe internálják. A főiskolai oktatóknak engedélyezte, hogy a főiskola épületeiben tartózkodjanak és a tudományos munkát folytassák.  

1919. február 19. – 1. értekezlet a Földmívelésügyi Minisztériumban, a főiskolai küldöttek és Kaán Károly államtitkár részvételével, a főiskola elhelyezése kérdésében. A két lehetséges helyszín Gödöllő és Sopron. Kaán Károly már Sopron mellett foglalt állást.  

1919. február 21. – 2. minisztériumi értekezlet, a főiskola küldöttségének látogatása Buza Barna földmívelésügyi miniszternél. Réz Géza rektor határozatlanul nyilatkozott arról, hogy Gödöllőt vagy Sopront szeretnék-e. Az értekezlet után Thurner Mihály polgármester Budapestről telefonon hívta fel a soproni állomásparancsnokságot, hogy tegyék szabaddá a Károly laktanyát (a mai József Attila lakótelep helyén állt). Vitális István emlékiratában arról ír, hogy Arató földművelésügyi miniszteri tanácsosnál volt előértekezlet, „a soproni polgármester telefonon hívta fel a soproni alezredest, hogy a katonaságot 8-10 nap alatt ürítse ki a Károly Kaszárnyából.” 1919. február 22-én Kaán államtitkárnál „bizalmas értekezlet: Buza [Barna földművelésügyi miniszter] nyilatkozata: Gödöllő 2-3 nap múlva rendelkezésünkre áll (Papp Simon elküldése). Buza miniszternél. Réz Sopront állítja előtérbe: konstsernálva vagyunk. Rámutatok az ottani elháríthatatlan nehézségekre. Hétfőn döntés, jöjjenek hát kedden. A földmívelésügyben Réz enyhíti elszólását. Kaán kérdi: ’mit akartok hát?’ ”  

1919. február 24. – Megbeszélés Szende Pál pénzügyminiszternél: a rektor a főiskola tanácsa által javasolt, gödöllői elhelyezés mellett foglal állást. Négy órával később, Thurner Mihály már a soproni elhelyezés mellett érvel a miniszternél. Vitális István naplója szerint: „1/2 2-kor Szende [Pál pénzügyminiszter]nál. Gödöllő. Telefonbeszélgetés Buzával. Gödöllő rendelkezésre áll ideiglenesen. Status rendezésre vonatkozólag Réz megint beleköpött a tálba. Az ötök sérelmét emelte ki.”  

1919. február 24. – Főiskolai tanácsülés: A főiskolai előadások ideiglenes helyszínéül Sopront vették tervbe felsőbb szinten. A szükséges előkészületekre bizottságot alakítottak a főiskola rektorának és kiküldött tanárainak részvételével. A Pénzügyminisztérium Spissák (Solt) Béla főiskolai segédtanárt kirendelte Sopronba, a szükséges átalakítások és költségek megállapítása érdekében. A főiskolai tan- és segédszemélyzet várható költözése kapcsán megállapítják, hogy összesen 38 család ill. 20 személy költözésével kell számolni, összesen 177 családtaggal. A Csehszlovák Köztársaság bányászati és kohászati üzemeinek és berendezéseinek főbiztossága felszólítja a főiskola rektorát, hogy 14 napon belül nyilatkozzon az előadások megkezdéséről.  

1919. február 25. – Részlet Vitális István naplójából: „Reggel ránk támadt a soproni polgármester: Szendétől hallotta, hogy Gödöllő van előtérben. Nem tudjuk, mi várjuk a további intézkedéseket. Kaán újból beszélt Gödöllő ügyében Buzával. Kertészeti tanintézet, gazdasági akadémiája jön oda, de a főiskola is elfér….Réz informálta egyedül Kaánt. Állítólag Kaán dühöngött, hogy Réz Gödöllőt ajánlotta Buzának. Összeütközés: a főiskola fejlődése – egyéni érdek.”  

1919. február 26. – Hattagú tanárküldöttség jár Gödöllőn, a kastély mint lehetséges helyszín bejárása miatt. 

1919. február 27-28. – Értekezlet a főiskola Sopronba helyezésének részleteiről. A Sopron és Gödöllő választásában nem egységes tanári karral – Thurner érvei és határozottsága révén – a tárgyalásokat vezető Kaán Károly miniszteri biztos már csak a mielőbbi soproni megoldásról beszélt. Vitális István február 27-i naplóbejegyzése: „soproni polgármester rávette Szendét Sopron javára. Tárgyalás Kaánnál: Réz, Krippel, Solt [Béla] Sopronba megy.”  

1919. március 1. – A földmívelésügyi miniszter 52 935/I-A-3. sz. átirata a rektornak a főiskola ideiglenes Sopronba helyezéséről, a pénzügyminiszterrel egyetértésben. Felszólítja a rektort az átköltözés előkészületeinek azonnali megkezdésére. A rendeletet 1919. március 3-án tárgyalják a tanácsülésen. A főiskola a Károly-laktanyában kap helyet. 

1919. március 1. – Főiskolai tanácsülés, Selmecbánya: A csehszlovák közmunkaügyi miniszter főbiztosságának felhívására adandó válasz szerint az előadásokat Selmecbányán nem tudják megkezdeni, a fennálló körülmények miatt. A prorektor bejelenti, hogy mivel a csehszlovák kormánybiztos minden utalványozást betiltott, kénytelen volt hitelt felvenni a főiskola nevében.  

1919. március 3. – Főiskolai tanácsülés, Selmecbánya: a prorektor bejelenti, hogy felső szinten döntöttek a költözésről, Sopron a végleges helyszín. A Bohuslav Križkot, csehszlovák kormány miniszteri megbízottját válasziratban értesítik erről, melynek személyes átadásával, ill. a szabad elvonulás kérésével Kövesi Antal prorektort, Fodor László és Jankó Sándor professzorokat bízza meg a tanács. Az elvonulást előkészítő bizottság vezetőjének Sobó Jenőt, az Építéstani Tanszék tanárát kérték fel.  

1919. március 3. – A polgármester felhívása Sopron lakosságához: a hallgatók és a tanárok elhelyezése érdekében szükséges lakások, szobák biztosítására. A felhívást a Sopronvármegye 1919. március 5-i számában is közzéteszik.  

1919. március 4. – A tanárok és hallgatók első csoportja megérkezik Sopronba, Réz Géza vezetésével. Közben rémhírek jelennek meg az országos sajtóban a Selmecbányán cseh katonák által elkövetett erőszakos cselekményekről (tanítóképezdés hallgatók agyonlövése, főiskolások internálása Prágába), melyeket néhány nap múlva cáfolnak. 

1919. március 5. – Híradás a Sopronvármegye c. újságban: A selmecbányai főiskola már megkezdte a Sopronba költözést.  

1919. március 6. – Pesti Napló: a Selmecbányai főiskola áthelyezése Sopronba. 

1919. március 8. – A főiskolások köszöntése a Soproni Napló-ban: „Jönnek a selmeci főiskolások”. A Sopronvármegyében cikk jelenik meg „Egy kis ízelítő a selmeci diákéletből” címmel.  

1919. március 11. – „A selmeczi főiskolások üdvözlete Sopron közönségéhez” a Sopronvármegye c. újságban. 

1919. március 12. – Réz Géza rektor a Károly laktanya melletti területek ideiglenes bérbeadásáért folyamodik a Polgármesteri Hivatalhoz, a főiskolai Mensa részére. A földek átadását március 21-én rendeli el a Hivatal.  

1919. március 15. – Főiskolai tanácsülés Selmecbányán: a csehszlovák minisztérium engedélyezi a főiskola tanszemélyzetének szabad elvonulását. A főiskola tanszemélyzete március 14-én nyilatkozott arról, hogy a magyar állam kötelékében kíván maradni. Lehoczky Aurél, selmecbányai kormánybiztos letiltja a tanárok fizetésének folyósítását.  

1919. március 18. – A Selmecbányán maradt tanárok írásbeli kérelme a városi vezetés felé, melyben magántulajdonuk és egyes főiskolai felszerelések Magyarországra szállításának engedélyezését kérik. Lehoczky kormánybiztos nem engedélyezi a főiskolai felszerelések elszállítását, és bizottságot nevez ki a főiskola vagyonának átvételére, felügyeletére.  

1919. március 19. – A földmívelésügyi miniszter levele, 52 935-1919. sz. rendelet: a pénzügyminiszterrel egyetértésben a Selmecbányai állami bányászati és erdészeti főiskolát ideiglenesen Sopronba helyezik. Az átirat április 7-én érkezett meg Selmecbányára.  

1919. március 21. – A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása. 

1919. március 22. – Selmecbánya: a rektori hivatal átadja a város vezetésének az távozni szándékozók névsorát, útlevél-kérés céljából. Križko kormánybiztos továbbítja Pozsonyba, és javasolja az útlevelek kiadását. 

1919. március 25. – A rektor lakások és szobák kiutalását kéri a soproni Lakáshivataltól 38 család és 150 hallgató részére.  

1919. március 26. – Lopások a Károly-laktanyában, a vörös gárda felkérése az épületek őrzésére.  

1919. március 27. – Sopron városi Direktóriuma értesíti Réz Géza rektort arról, hogy a főiskola elhelyezésére a Károly-laktanyát jelölte ki.  

1919. március 29. – Selmec-Bélabánya város tanácsa elrendeli a magyar feliratok és címek eltüntetését az épületekről.  

1919. március 31. – Főiskolai tanácsülés Selmecbányán: a tanszemélyzet elvonulását anyagi okok miatt a nőtlen tanársegédek és alkalmazottak kezdik. A selmecbányai kormánybiztos a pozsonyi kormánybiztossággal történt egyeztetés után elrendelte, hogy a selmecbányai bányafőigazgatóság szüntesse be a főiskolai tanárok és alkalmazottak illetményeit.  

1919. április 2. – Intézkedés a Károly-laktanya fertőtlenítése iránt.  

1919. április 5. – A kaszárnya őrizetére kirendelt vörös őrség beszüntetése.  

1919. április 7. – A csehszlovák kormány bizottságának látogatása a főiskolán. Az értéktárgyak és a bútorok elszállítását rosszindulatú pusztításnak minősítik.  

1919. április 10.– Elmaradt vizsgák letétele Budapesten.  

1919. április – A tanári kar jelentős része 1919 áprilisában kapta meg az útlevelét, és rakodhatott be a vagonokba.  

1919. április 15. – A pénzügyminiszter 29 323. sz. rendelete a főiskola ideiglenes Sopronba helyezéséről.  

1919. április 16. – Sopronban megkezdi működését a főiskolai menza.  

1919. április 19. – utolsó főiskolai tanácsülés Selmecen, a költözés utolsó részleteiről. A transzport vezetésével Láng Károly és Mihalovits János professzorokat bízták meg.  

1919. április 23. (és a következő napok) – államvizsgálatok Budapesten.  

1919. április 26. – A tanári kar eddig Selmecbányán maradt része elhagyja Selmecet 

1919. április 28. – Beiratkozások és előadások kezdete Sopronban, a Károly-laktanyában. Összesen 326 hallgató iratkozott be.  

1919. május 3. – főiskolai tanácsülés, Sopron: a rektor beszámolója a főiskola átköltözéséről. A Pénzügyminisztérium értesít, hogy a főiskolának Sopronban való megnyitása folytán a budapesti vizsgáztatásokat beszüntette.  

1919. május 5. – tavaszi erdészeti államvizsgák kezdete.  

1919. június 9. – Selmecbánya: a főiskola épületében maradt okmányok, leltárak, katalógusok megsemmisülése. A dokumentumokat a tanárok távozása után az átvétellel megbízott bizottság vezetője, Ing. Broul az Állami Bányaigazgatóságon lévő irodájába szállította, ahol június 9-én a Vörös Hadsereg elégette a papírokat.  

1919. augusztus 1. – A Tanácsköztársaság bukása: a Forradalmi Kormányzótanács lemond, a Peidl-kormány veszi át a vezetést. 

1919. augusztus 6. – Fehérház Bajtársi Egyesület ellenforradalmi csoport lemondatta a Peidl-kormányt, és átvette a kormányzást.  

1919. november 24. – Csehszlovák miniszterközi értekezlet, melyen a selmecbányai főiskola épületeinek és egyéb vagyonának sorsáról döntöttek. Nem hoznak létre új főiskolát Selmecbányán.  

1920. június 4. – A trianoni béke aláírása. 

1920. augusztus 13-14. – Első valétálás Sopronban.  

1921. február 19. – Sopron város tanácsa soproni illetőségűnek ismeri el a főiskola tanári karát és hallgatóit, családtagjaikkal együtt.  

1921. február 21. – Boleman Géza javasolja, hogy a Földmívelésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium eszközölje ki a kormánynál a Honvéd Főreáliskola épületcsoportjának átengedését a főiskola részére. 

1921. augusztus 20. – Megjelennek Sopron utcáin a Szövetséges Katonai Bizottság falragaszai Nyugat-Magyarország átadásáról Ausztriának. 

1921. augusztus 28. – I. ágfalvi csata. 

1921.szeptember 7-8. – II. ágfalvi csata, Machatsek Gyula erdőmérnök hallgató és Szechányi Elemér bányamérnök hallgató eleste. 

1921. szeptember 10. – az ágfalvi hősi halottak temetése. 

1921. október 11-13. – Velencei egyezmény. 

1921. december 14. – Népszavazás Sopron és környéke sorsáról. 

1922. február 3. – A minisztertanács határozata a Honvéd Főreáliskola épületeinek átengedéséről a főiskola számára. A határozatról a földmívelésügyi miniszter 1922. február 14-én tájékoztatta a soproni polgármestert. 

1922. február 20. – A Honvéd Főreáliskola épületeinek hivatalos átvétele a főiskola által. 

1922 – A főiskola új neve: M. kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola. 

1923 – A főiskola reogranizációja, a korábbi államvizsgák helyett a szigorlati rendszer életbe léptetése, a műegyetemi oklevéllel egyenértékű, mérnöki oklevél kiállítása. 

1928. szeptember 1. – A soproni Szent Imre Kollégium megnyitása. 

1932. május 5. – Aágfalvi csatában elesettek emlékművének (Őrtüzek) felavatása a botanikus kertben. 

 

Felhasznált források: 

M. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola tanácsának tanácsülési jegyzőkönyvei, 1917-1919. SOE KL 1.a. 12-13. kötet 

M. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola iktatott iratai, 1918-1919. SOE KL 1.c., 2.c.  

Hiller István: Sopron harca a hajdani selmecbányai főiskola idetelepítéséért 1919-ben. In: Soproni Szemle 23. (1969) (2), pp. 97–106. 

Hiller István: Egyetemünk és Sopron városa. In: Herpay I. (szerk.): Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián...Sopron, 1919-1969. EFE, 1970, pp. 25-48. 

Marián Hronský: A második demarkációs vonal, valamint az 1919. június 12-ei szlovák–magyar végleges határ a cseh–szlovák javaslatok és követelések tükrében. 

Illyés Benjamin: Az első valétálás Sopronban. In: Erdészeti Lapok 148. (2013) 5. pp. 162-163. 

Lichner JózsefAz „Alma Mater” kálváriás útja Selmecbányától Sopronig, illetve szétdarabolásáig. In: Erdészettörténeti Közlemények 65 (2004) pp. 5–39. 

Mastalírné Zádor Márta: Erdészeti felsőoktatás története 2000-ig. In: Az erdészeti felsőoktatás 200 éve, I. kötet. NymE EMK Sopron, 2008, pp. 15-102. 

Miklós Ákos: A selmecbányai főiskolai diákság exodusának és Selmecbánya elfoglalásának kérdése 1918/1919 telén. Kézirat, 2018 

Papp István: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság és főiskolánk 1919-es történetéhez. In: Herpay I. (szerk.): Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián...Sopron, 1919-1969. EFE, 1970, pp. 49-76. 

ifj. Sarkady Sándor: A Bánya-, Kohó- és Erdőmérnök-hallgatók Ifjúsági Köre Sopronban (1919–1948). Sopron, 2017. 

Stockmann, Viliam: Dejiny lesníckeho školstva v Banskej ŠtiavniciBanská Bystrica, Patina, 2017, 936 p. 

Szemerey Tamás: A M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia vázlatos története a Selmecbányáról való meneküléstől a soproni népszavazásig. A Soproni Egyetem c. újság különkiadása 1991 pp. 32 / Későbbi, bővített kiadásai: 1996 és 2001 

Viczián JánosDiákélet és diákegyesületek a budapesti egyetemeken, 1914-1919. Bp. ELTE Levéltár, 2002. 

Vitális György: Selmecbányától Sopronig - Szemelvények dr. Vitális István 1919-20. évi naplóiból és szakvéleményeiből. In: Bányászattörténeti Közlemények 6 (2011), pp. 133-166. 

Vozár, Jozef: Odsťahovanie vysokej banickej a lesnickej školy z Banskej Štiavnice a začiatok boja zaj ej obnovenie. (A bányászati és erdészeti főiskola elköltöztetése Selmecbányáról és a megujításáért indított harc kezdete). In: Zbornik Slovenského Banského Múzea 4 (1968), pp. 101–124. (ford.: Csiba Lajos, OMK, 1972) 

Völgyesi Zoltán: „Impériumváltás” elleni tiltakozások a Felvidéken 1918 végén (II. rész), Archivnet, 17 (2017) 6, http://www.archivnet.hu/imperiumvaltas-elleni-tiltakozasok-a-felvideken-1918-vegen-ii-resz  


A források alapján összeállította: Sági Éva PhD., Soproni Egyetem Központi Levéltár