A balekfeladattól a balekbálig


Miután a beiratkozott hallgatók túljutottak a balekhét meglepetésein és megpróbáltatásain, a Firmák segítségével bepillantást nyertek a selmeci diákhagyományokba, megkezdődik számukra a tanrendi oktatás és ezzel párhuzamosan 6-8 héten keresztül folytatódik a balekoktatás is. Mert van még mit tanulnia a leendő baleknak!

Meghívó balekkeresztelő szakestélyre (SOE KL Dokumentációs gyűjtemény)

balekoktatás, balekfeladat

Selmecen a leendő balekok Firmáiktól még kötetlen módon tanulták el – rendszerint a kocsmákban – az akadémista/főiskolás életmódot, s ez még a Sopronba való áttelepülés után is jó ideig így volt. A II. világháború után a balekoktatást az akkori uralmi rendszer a tantermek falai közé kényszerítette, e miatt eredeti jellegéből sokat veszített. A rendszerváltozás óta a selmeci diákhagyományokat ápoló intézmények városaiban (Sopron, Miskolc, Dunaújváros, Székesfehérvár) eltérő módon szervezik a balekoktatást, Sopronban az ún. tanszékes rendszerű változat honosodott meg. Az idősebb hallgatók által szervezett tanszékek (amelyekről a sorozatban még részletesen lesz szó) keretében kiscsoportokban lehet a leendő baleksággal foglalkozni, ami közvetlenebbé teszi a kibontakozó balek-Firma kapcsolatot, nagyobb lehetőség adódik egymás megismerésére. A balekoktatás színhelye általában valamelyik soproni vendéglátóipari egység, ritkábban a kollégiumok valamelyik klubhelyisége. A balekoktatásra előzetesen fel kell iratkozni, akár egy vizsgára, s maga az oktatás a Firmák által készített „tanszéki kiírás” alapján történik. Minden oktatási alkalmon katalógust tartanak (mint a szigorú egyetemi oktatók tanóráin), s csak az a balekjelölt engedhető vizsgára, aki megfelelő számú oktatáson vett részt. Az oktatás közben a Firmák személyre szabott balekfeladatot is kiadnak a pogányoknak, amely elbírálásánál az számít, hogy azt mennyire szellemesen oldották meg. Aki nem megfelelően teljesíti a balekfeladatát, az UV-bárca (rendszerint egy-két üveg sör) kiváltása után próbálkozhat újra. A balekoktatás tanóráinak látogatását, a fontosabb eseményeket a balekindexben rögzítik. Ha ebben a szükséges aláírásokat megszerezte a pogány, akkor balekvizsgára bocsátható, de előtte még balek ZH-t (az évközi számonkérés, a zárthelyi dolgozat országosan használt beceneve) kell írnia. Ez már nem tanszékenként, hanem összevontan zajlik, s részben tréfás, részben a diákhagyományok ismeretét boncolgató komoly kérdésekre kell feleletet adni. Az UV természetesen itt sem ritka jelenség!
A balekoktatás lényege, hogy az egyetemi oktatás néhány jellemző sajátosságát (pl. tanszék, katalógus, ZH, UV) alkalmazva éreztesse a leendő balekkal, hogy nem hagyják magára, törődnek vele, s ha kell, akkor segítenek neki.

balekvizsga

A balekvizsgát novemberben szokták tartani, s ennek nagy a tétje, mert itt dől el, hogy a Firmák engedélyezik-e a pogányok megkeresztelését. Korábban a vizsgát tágabb körben rendezték, azon alsóbb éves hallgatók, s egyetemi oktatók is előszeretettel részt vettek, ma mindez inkább szűkebb körben zajlik. A vizsga színhelyét az alkalomnak megfelelően rendezik be (pl. kísérteties világítás, kínzóeszközök), a Firmák egy része professzornak öltözik, másik részük tanszéki pedellusként, orvosként segíti a vizsgabizottság munkáját. A balekcsősz (Fuchsmajor) szólítására lép a terembe a pogány, s ha ezt jobb lábbal tette, máris ki van rúgva. (Ugyanis a megszületés, az egyetemre való jelentkezés után ez a harmadik ballépés az életében.) A vizsgabizottság elé jutó pogányt a balekcsősz botjával terelgeti, akinek a feltett tréfás kérdésekre szellemesen kellene válaszolnia. Ez persze kevésbé sikerül, ilyenkor a jelenlévők jót derülnek rajta, s az UV-jegy (egy üveg sör) megváltása után a megrettent pogány újra próbálkozhat.

balekkeresztelés

A balekkeresztelés az erre a célra rendezett szakestély (ennek részleteibe a későbbiekben majd beavatjuk az olvasót) keretében történik, amelynek első felében a balekvizsgán megfelelt pogányok még passzív résztvevők, terítetlen asztalnál ülnek, és nem ihatnak. Egy megfelelő pillanatban a szakest elnöke a balekcsősz segítségével kiküldi a teremből a fiú pogányokat, ugyanis keresztelni csak fiúkat szabad. Ennek az az alapja, hogy a selmeci akadémiára annak idején csak fiúk jelentkezhettek, a férfias munkakörök (bányász, kohász, erdész) betöltésére a lányok nem voltak alkalmasak. A bennmaradt lány pogányoknak néhány Firma a szemérmet még nem sértő, de pikáns kérdést tesz fel, majd arcukat jelképesen megborotválják, pipából kell szippantaniuk, végül ismertetik a jogaikat (pl. ezután káromkodhatnak, sercinthetnek, piszoárt használhatnak). A fiúsítást a fiúnév ismertetése és az ezt igazoló oklevél átadása zárja. A fiúsítás után a balekcsősz – a balekkeresztelő nóta intonálása közben – a terembe bevezeti a pogányokat úgy, hogy a libasorban az előttük lévő fülét fogják, s az első pogány a leendő díszbalek, akit a Fuchsmajor fog a fülénél. Előtte a Firmák már előkészítették a kereszteléshez szükséges tárgyakat, s a balekcsősz fölszólítja az első balekjelöltet, hogy válasszon magának keresztapát és keresztanyát az Isteni Fényben Tündöklő Dicső Firmák díszes társaságából. Miután a pogány név szerint felkéri keresztszüleit, azok egy dézsa fölé állítják, majd így szólnak: balek! Én téged megkeresztellek Bacchusnak, Ceresnek és a többi pogány istennek nevében! Legyen a te neved (itt elhangzik a tényleges név) alias (itt pedig a keresztszülők által adott, balekra illő név). Közben sörrel nyakon öntik, majd átugratják a farbőrön (a bányászok által használt védőeszköz), miközben fenéken billentik. A farbőr jelzi a határvonalat az eddigi és az eljövendő élete között. Végül az arcát bekenik korommal, amit a díszbalek még a balekbálon is viselni köteles, s pipából mélyet szippantatnak vele. A ceremónia lezárásaképpen átveszik a keresztlevelet, amit a szakest elnöke és a két keresztszülő hitelesített. Ezzel az egyetemi diákélet teljesjogú tagjává váltak, amit az erre az alkalomra készíttetett díszkorsóból való sörivással is megpecsételnek.

balekbál

Selmecen a balekbált a balekkeresztelő szakestély után Katalin napkor tartották, ezért Katalin-bálnak is hívták. Ez a bál teremtette meg a balekok számára a város leánykáival való ismerkedés lehetőségét, ily módon kerülhettek be Selmec polgári életébe. A Vigadóban lévő bálterembe a Fuchsmajor vezette be a balekokat, élükön a díszbalekkal, ott tettek egy kört, majd a bálelnök a bál fővédnökétől, a rektortól engedélyt kért a bál megnyitására. Miután az engedélyt a fővédnök ünnepélyes szavak kíséretében megadta, a díszbalek felkérte a rektor feleségét, s a többiek csak az első néhány tánclépés megtétele után léphettek a táncparkettre. A bál kezdőtánca a balekok által bemutatott palotás vagy keringő volt. A balekbál szokása ebben a formában ma már csak Sopronban él.

Szerző: Bartha Dénes

Az írás korábban megjelent A Mi Erdőnk c. folyóiratban, a szerző engedélyével közöljük újra.