100 éve történt – az utolsó tanév kezdete Selmecbányán

 

1918. október 6. – Az utolsó selmeci tanév Réz Géza rektorsága alatt kezdődött meg 1918 őszén. A főiskolára összesen 220 elsőéves hallgató iratkozott be, közülük 36-an bányamérnök, 158-an erdőmérnök, hárman fémkohómérnök, 23-an pedig vaskohómérnök szakon folytatták tanulmányaikat. 

Selmecbányai képeslap. Forrás: Petró Dávid gyűjteménye

Az oktatás október 6-i megkezdése előtt két nappal tartott tanácsülésen még a főiskola székhelykérdése és műegyetemmé való továbbfejlesztése, valamint a hadbavonult hallgatók tanulmányainak folytatása a fő kérdés. Felmerült a főiskola két év múlva esedékes, 150 éves évfordulója megünneplésének témája is.

Ezeket a terveket aztán az első világháborút követő összeomlás és az antant által támogatott cseh-szlovák nemzeti mozgalmak tették okafogyottá. A tanévkezdés körüli napokban a frontokon még zajlottak a harcok, de a hátországban már érződött a nyugtalanság.

A tanácsülés napján hegybányai és selmecbányai bányamunkások a cseh területi aspirációk ellen tiltakozó gyűlést rendeztek. 1918. október 14-én Edvard Beneš Párizsban bejelentette az Ideiglenes Csehszlovák Kormány megalakítását. Néhány nappal később, 1918. október 17-én elhangzott a parlamentben Tisza István volt miniszterelnök híres kijelentése: „Ezt a háborút elvesztettük!” 

Ebben a helyzetben a főiskolai tanács karhatalom kirendelését kérte a főiskola értékeinek megmentésére a Földmívelésügyi Minisztériumtól. Ám a minisztérium a kérést nem teljesítette, így október végén a rektorátus felszólította a főiskolai ifjúság vezetőségét, hogy tegye meg az előkészületeket polgárőrség alakítására.

Az összeomló háborús frontok következményei, a gazdasági nehézségek és az októberben megjelenő spanyolnátha járvány is megnehezítette a főiskolai oktatást. A vészterhes időszak a Csehszlovák Köztársaság 1918. október 28-i kikiáltásával folytatódott. Két napra rá a Szlovák Nemzeti Tanács Turócszentmártonban deklarálta csatlakozását az új államalakulathoz. Ugyanezen a napon, 1918. október 30-án Budapesten kitört az őszirózsás forradalom. Másnap József főherceg kinevezte miniszterelnökké Károlyi Mihályt és ismeretlen fegyveresek meggyilkolták Tisza Istvánt. A magyar történelem és vele a főiskola sorsa is új fordulatot vett.

Szerzők: Sági Éva - Homor Péter

Források:

  1. A m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola tanácsülési jegyzőkönyvek, 1918. SOE KL 1.a. 13. kötet 
  2. A selmecbányai, majd soproni m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola iktatott iratai, 1918-1919. SOE KL 1.c. és 2.c. állag 
  3. Ádám Magda, 1982: Csehszlovákia megalakulása. In: História. 4. évf. 4-5. sz. (1982) p. 44-46. 
  4. Hallgatói adatbázis 1735-1949. SOE KL 
  5. Hiller István, 1970: Egyetemünk és Sopron városa. In: Herpay I. (szerk.): Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián...Sopron, 1919-1969. EFE, 1970, pp. 25-48.
  6. Lichner József, 2004: Az „Alma Mater” kálváriás útja Selmecbányától Sopronig, illetve szétdarabolásáig. In: Erdészettörténeti Közlemények 65 (2004) pp. 5–39.A 
  7. Munkások a csehek aspirációi ellen. In: Budapesti Hírlap 38. évf. 235. sz. (1918.10.08.) p. 8.

  8. Szemerey Tamás, 2001: A M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia vázlatos története a Selmecbányáról való meneküléstől a soproni népszavazásig. A Soproni Egyetem c. újság különkiadása 1991 pp. 32. Bővített kiadásai: Soproni Műhely (A Soproni Egyetem lapja), 1996, szeptember, különszám; ”80 éve volt a Nyugat-magyarországi fölkelés, az ágfalvi csaták és a Sopronkörnyéki népszavazás”. Sopron-Sarród 2001
  9. Szlovákia az első világháborúban és a CsSzK megalakulása. URL: http://www.modern-tortenelem.hu/clanek/szlovakia-az-elso-vilaghaboruban-es-a-csszk-megalakulasa/
  10. Völgyesi Zoltán: „Impériumváltás” elleni tiltakozások a Felvidéken 1918 végén (II. rész). In: ArchivNet, 17. évf. 6. sz. (2017) URL: http://www.archivnet.hu/imperiumvaltas-elleni-tiltakozasok-a-felvideken-1918-vegen-ii-resz