Civitas Fidelissima Történelmi Vetélkedő forrásanyaga

 

Kreatív történelmi vetélkedőt hirdetett a Soproni Tankerületi Központ, melynek fókuszában az 1921-es soproni népszavazás és az azt megelőző történelmi események, illetve az azt közvetlenül követő történések állnak. A kvíz kérdései közt szerepelnek a soproni főiskolások történelmi szerepére vonatkozó feladatok. Ezeket a forrásanyagokat elsősorban a vetélkedőben résztvevők számára állítottuk össze, de természetesen minden téma iránt érdeklődő számára jó szívvel ajánljuk.


A Bányászati és Erdészeti Főiskola Selmecbányáról Sopronba költözésének kronológiája 

A kronológia átfogó képet ad a főiskola költözéséről: az időrend szemlélteti, mennyire gyorsan történtek az események, átláthatjuk a folyamatot, és megismerhetjük a fontosabb személyeket, tényezőket.  

 

A főiskola helyzete az őszirózsás forradalom után 

Az internetes cikk az 1918. novemberi eseményeket foglalja össze, bemutatva a Bányászati és Erdészeti Főiskola akkori helyzetét és lehetőségeit. 

 

Homor Péter: Spanyolnátha Selmecbányán 

Az internetes cikk arra mutat rá, hogy a viszontagságokkal teli 1918-as év végén, a világháborús összeomlás, az antant támogatta csehszlovák területfoglalások és a háború okozta gazdasági nehézségeken túl az egész világot végigpusztító spanyolnátha járvány miként sújtotta a selmecieketmilyen halálos veszélyt jelentett a város lakóira, a főiskolai hallgatókra és a tanárokra. 

 

1919 februárja – Hogyan tovább Selmecről? 

A cikk a Selmecbányáról kimenekített főiskola anyaországi elhelyezésének kérdéskörét járja körbe, egészen a Sopronba való költözésig. 

 

Szemerey Tamás (szerk.): "80 éve volt a Nyugat-magyarországi fölkelés, az ágfalvi csaták és a Sopronkörnyéki népszavazás". Sopron, 2001 

Szemerey Tamás tanulmányával úttörő munkát végzett.  Missuray-Krúg Lajos forrásértékű könyveit, visszaemlékezéseit ötvözte, és ezek alapján térképet is összeállított a II. ágfalvi csata lefolyásáról. Arról az ütközetről, mely Sopron és környékét végleg megmentette az elcsatolástól. A soproni népszavazás leírásánál betekintést nyerhettek, hogy mi volt a főiskolai hallgatók szerepe, a soproni népszavazás előtt, közben és után! 

 

Ifj. Sarkady Sándor: Ágfalva hősei - Sopron megmentői  

Az írás kimondottan az ágfalvi csatákat foglalja össze a főiskolás hallgatók szemszögéből, emellett emléket állít a két elesett főiskolai hallgatónak, Machatsek Gyulának és Szechányi Elemérnek. 

Machatsek Gyula és Szechányi Elemér részletes életrajzai: 

 

Tóth Alajos (szerk.): Emlékezés (1921–1931)A II. ágfalvi csata és a soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából. 3. kiad. Selmeci Társaság, Sopron, 201185–87. o. 

Az emlékfüzet, amely eredetileg az 1921-es események 10. évfordulójára jelent meg, versekkel, visszaemlékezésekkel, dokumentumok közlésével állított emléket a főiskola történésekben részt vett hallgatóinak. A füzet 3. kiadása 2011-ben látott napvilágot a Selmeci Társaság kiadásában. Külön felhívjuk a figyelmet a 85–87. oldalra, amely a Nyugat-magyarországi felkelők által, a felkelés időszaka alatt kiadott, felülbélyegzett postabélyegeket veszi sorra. 

 

Ifj. Sarkady Sándor – Tóth ImreSopron a népszavazás idején 1921-1922. Megjelent a soproni népszavazás 80. évfordulójára 2001 decemberében. 

A kiadvány webes változatában a nyugat-magyarországi felkelést és a decemberi népszavazást összefoglaló tanulmány mellett megtaláljátok Schäffer Ármin udvari fotográfus korabeli felvételeit, melyekkel az eseményeket dokumentálta.  

Schäffer Ármin udvari fényképész fotográfiái: http://w3.sopron.hu/nepszavazas1921/Snszikp.html, valamint válogatásban: https://www.husegnapja.hu/hu/mediatar/galeriak 

 

 

Ajánlott: 

 

Horváth Zoltán: Civitas FidelissimaIn: "Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai, Sopron, 1997, 19-52. o. 

A szerző tanulmányában kisebb fejezetekben bemutatja három ország küzdelmét (Ausztria, Magyarország Csehszlovákia) Nyugat-Magyarországért (Burgenland). Olvashattok a magyar kormány és a lakosság területmentő törekvéseiről. Képet kaptok a fegyveres összecsapásokról a velencei megegyezésig. A tanulmány egyik legfontosabb fejezete „a népszavazás magyar eredményének történeti megalapozottsága” Ebből képet nyerhettek, hogy miért szavazott Sopron német ajkú polgársága és sohasem osztrák! lakossága Magyarországra. Vizsgálja a társadalmi rétegek állásfoglalását. Bemutatja a népszavazás lefolyását és eredményét majd kitekintést nyújt annak próbatételére 1941-1946 között. 

 

Lichner József: Az Alma Mater kálváriás útja Selmecbányától Sopronig. In: Erdészettörténeti Közlemények 65., 2004, 5-39. o. 

Az Erdészettudományi Közleményekben olvashatjátok Lichner József tanácsülési jegyzőkönyvekre és saját feljegyzéseire támaszkodó visszaemlékezését a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola felszerelésének és tárgyainak megmentéséről, valamint a főiskola Sopronba menekülésének körülményeiről. Hogyan lett végül Sopron a főiskola új otthona? Erre is választ kaphattok a memoárból. Kronológiához kötött visszaemlékezés, 1918. október 31 – 1919. április 9. között.  

 

Missuray-Krúg Lajos: A nyugatmagyarországi felkelés (IV. kiadás) 

A szerző legjelentősebb munkája „A Nyugat-magyarországi felkelés” volt első megjelenése (1935). Négy kiadást ért meg, s mind a mai napig forrásműnek számít a felkelőharcok legteljesebb kronológiájával, a résztvevők jellemrajzával és a hősi halottak neveinek felsorolásával, életútjuk ismertetésével. Somogyváry Gyula nagy sikerű dokumentumregényéhez, az „És mégis élünk”-höz is Missuray-Krúg könyve szolgált alapvető forrásul. Különösen figyelmetekbe ajánljuk a mű Ágfalva c fejezetét (ld. 131-150. o.). 

 

Egyéb ajánlott: 

 

Sági Éva: A Bányászati és Erdészeti Főiskola áttelepülése Selmecbányáról, 1918-1919. Gerundium, 2019, 10 (2), 62–80. o. 

Az írásból áttekintést kaphattok a Bányászati és Erdészeti Főiskola Selmecbányáról Sopronba költözéséről, a témában fellelhető irodalmak alapján, kronológiához kötve. 

 

Szemerey Tamás: A selmeci-soproni főiskolások szerepe a nyugat-magyarországi felkelőharcokban és a népszavazásban. In: "Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai, Sopron, 1997, 53-60. o. 

 

Szemerey Tamás: 80 éve volt a Nyugat-magyarországi fölkelés, az ágfalvi csaták és a Sopronkörnyéki népszavazás. A magyar királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola vázlatos története a Selmecbányáról történt meneküléstől a soproni népszavazásig. 

 

Összeállította: Nagy Roland, Dr. Ifj. Sarkady Sándor, Sági Éva PhD. (Központi Könyvtár és Levéltár) 

Sopron, 2021. március 26.